Psalms 22

Hálaének az Isten által a királynak adott jókért és győzelmekért

Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. ^a1Uram, a te erősségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez. ^b 2Szívének kivánságát megadtad néki; és ajkainak kérését nem tagadtad meg. Szela. ^c 3Sőt eléje vitted javaidnak áldásait; szín-arany koronát tettél fejére. ^d 4Életet kért tőled: adtál néki hosszú időt, örökkévalót és végtelent. ^e 5Nagy az ő dicsősége a te segítséged által; fényt és méltóságot adtál reája. ^f 6Sőt áldássá tetted őt örökké, megvidámítottad őt színed örömével. ^g 7Bizony a király bízik az Úrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme. ^h 8Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyűlölőidet. ⁱ 9Tüzes kemenczévé teszed őket megjelenésed idején; az Úr az ő haragjában elnyeli őket és tűz emészti meg őket. ^j 10Gyümölcsüket kiveszted e földről, és magvokat az emberek fiai közül. ^k 11Mert gonoszságot terveztek ellened, csalárdságot gondoltak, de nem vihetik ki; ^l 12Mert meghátráltatod őket, íved húrjait arczuknak feszíted. ^m 13Emelkedjél fel Uram, a te erőddel, hadd énekeljünk, hadd zengedezzük hatalmadat! 14

Az Igaznak szenvedései és dicsősége (Krisztus szenvedéseiről szóló zsoltár)

15Az éneklőmesternek az ajjelethassakhar szerint; Dávid zsoltára. 16Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet? Távol van megtartásomtól jajgatásomnak szava. ⁿ 17Én Istenem, kiáltok nappal, de nem hallgatsz meg; éjjel is és nincs nyugodalmam. ^o 18Pedig te szent vagy, a ki Izráel dícséretei között lakozol. ^p 19Benned bíztak atyáink; bíztak és te megszabadítottad őket. ^q 20Hozzád kiáltottak és megmenekültek; benned bíztak és nem szégyenültek meg. ^r 21De én féreg vagyok s nem férfiú; embereknek csúfja és a nép útálata. ^s 22A kik engem látnak, mind csúfolkodnak rajtam, félrehúzzák ajkaikat és hajtogatják fejöket: ^t 23Az Úrra bízta magát, mentse meg őt; szabadítsa meg őt, hiszen gyönyörködött benne! ^u 24Mert te hoztál ki engem az anyám méhéből, és biztattál engem anyámnak emlőin. ^v 25Születésem óta a te gondod voltam; anyám méhétől fogva te voltál Istenem. ^w 26Ne légy messze tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, a ki segítsen. 27Tulkok sokasága kerített be engem, körülfogtak engem Básán bikái. ^x 28Feltátották rám szájokat, mint a ragadozó és ordító oroszlán. ^y 29Mint a víz, úgy kiöntettem; csontjaim mind széthullottak; szívem olyan lett, mint a viasz, megolvadt belső részeim között. ^z 30Erőm kiszáradt, mint cserép, nyelvem ínyemhez tapadt, és a halál porába fektetsz engemet. ^aa 31Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat. ^ab